Telex interjú – Teljes változat
Telex: Miért nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a nyilvánosság magyarázatot kapjon arra, hogy miért kapott elnöki kegyelmet Novák Katalintól a pedofil bűncselekmények eltussolásában segédkező K. Endre?
Orbán Balázs: Azt javaslom, hogy a Novák-ügyben forduljon Novák Katalin volt köztársasági elnök asszonyhoz.
Telex: Megkérdeztük már erről Novák Katalint, tőle sem kaptunk választ. Ön szerint az morálisan rendben van, hogy Novák Katalin megkegyelmezett egy pedofil bűnsegédjének, nem adott erre magyarázatot, de az összes egykori államfőknek járó juttatást felveszi és az átlag magyar életszínvonalhoz képest luxus életvitelt folytat az adófizetők pénzéből? Háromfős titkárságot, gazdasszonyt, szolgálati autót, sofőrt és havi 5 milliós fizetést kap.
Ön szerint kijelenthető, hogy Orbán Viktor és a kormánya mindent megtett, hogy válaszokat adjon a magyar embereknek az ügy hátterére? Miért nem állítottak fel parlamenti vizsgálóbizottságot az ügy kivizsgálására? Ide beidézhették volna Novák Katalint és Varga Juditot, hogy válaszokat adjanak a felmerülő kérdésekre. Varga Judit igazságügyi miniszter támogató javaslattal, vagy támogató javaslat nélkül terjesztette fel K. Endre kegyelmi kérvényét Novák Katalin köztársasági elnöknek? Ön szerint elfogadható, hogy az előző kérdésre Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavaly februári Kormányinfón közölte, hogy tudja a választ, de nem árulja el?
Orbán Balázs: A politikai felelősséget Novák Katalin volt köztársasági elnök és Varga Judit volt miniszter lemondásukkal vállalták. A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés több szigorító törvényt fogadott el a gyermekvédelem területén, illetve az alkotmánymódosítás eltörölte az elnöki kegyelmet a pedofil bűncselekmények esetében. Több ilyen kegyelmi ügy tehát nem fordulhat elő. Valamennyi pedofil bűncselekmény esetében a kormány elvárása továbbra is az, hogy a hatóságok a törvény teljes szigorával haladéktalanul lépjenek fel.
Telex: Mit szól hozzá, hogy a magyar mediánnyugdíj 207 ezer forint, ami a legalacsonyabb a régióban?
Orbán Balázs: Fake news. Az adat nem tartalmazza a liberálisok által eltörölt, de a kormány által visszaállított 13. havi nyugdíj összegét.
2010 óta a nyugdíjak összege több mint a kétszeresére, vásárlóereje pedig 25%-kal nőtt. Magyarország Kormánya garantálja, hogy a nyugdíjak reálértékét minden évben megőrzi, s ahogy a tavalyi évben is történt, ha lehet, tovább erősíti.
Ez idén sem lesz másképp: 2025 januárjától a nyugdíjak 3,2%-kal emelkedtek, amely a 2025. évre tervezett inflációnak megfelelő mérték. Amennyiben az infláció mértéke év közben ennél magasabb éves várható értéket mutat, a nyugdíjasok legkésőbb novemberben – januárra visszamenőlegesen – kiegészítő nyugdíjemelést kapnak.
Telex: Ön szerint van olyan nyugdíjas az országban, aki 207 ezer forintot keres, a tizenharmadik havi nyugdíját pedig képes úgy beosztani, hogy minden hónapra jusson belőle a havi nyugdíja kiegészítésére? Tegyük fel, hogy létezik ilyen. A 207 ezres mediánnyugdíjjal számolva ez havonta 17,250 forint plusz, papíron tehát havonta 224,250 forintból gazdálkodhat egy átlag nyugdíjas. Ön szerint meg lehet Magyarországon élni 224,250 forintból? Ön szerint elfogadható, hogy Magyarországon ma nyugdíjasok százezrei élnek a létminimum alatt?
Orbán Balázs: Miközben a kormány az idei költségvetésben 7200 milliárd forintot biztosít a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, betartja a 2010-ben tett vállalásait: háborús időkben is megőrzi a nyugdíjak reálértékét, garantálja az inflációkövető emelést és a 13. havi nyugdíj kifizetését, illetve biztosítja, hogy a magyar nyugdíjasok fizessék Európa legalacsonyabb áram és gáz árát, addig Magyar Péter saját tanácsadójuk, Raskó György szavait idézve „nem szereti az időseket”, és a Tisza Párt szakértői és politikusai a 13. havi nyugdíj eltörlését pedzegetik. Nincs új a nap alatt. Ha Brüsszelen és a liberális oldalon múlna, se nyugdíjemelés, se 13. havi nyugdíj, se rezsicsökkentés nem lenne.
Telex: Mit gondol arról, hogy az előző évhez képest nőttek a kórházi várólisták, 30 ezer ember vár különféle műtétekre, egy térdprotézis műtétre decemberben átlagosan 258 napot kellett várni?
Orbán Balázs: A várólistákon ma közel feleannyi ember van, mint a kormányzásunk kezdetekor. Idén 5 milliárd forint áll rendelkezésre a kórházakban a várólisták csökkentésére, az eddigi csökkentést pedig 70 milliárd forintos többletforrás biztosította.
Évente 250 ezer műtétet végeznek a kórházakban. Míg a COVID-járvány ideje alatt 26 olyan műtéti típus volt, amelyre 60 napnál hosszabban kellett várni, mára mindössze három ilyen maradt: ezek a térd, a csípő- és a kiterjesztett gerincműtétek. Ezzel az OECD-országok listáján az élmezőnybe tartozunk.
Továbbra is azon dolgozunk, hogy minden várólistát végleg felszámoljunk.
Telex: Mit javasol azoknak az embereknek, akik egész életükben fizették a társadalombiztosítást, most mégis hónapokat, sőt sokszor éveket kell fájdalmakkal élniük? Mikor várható, hogy az állami kórházakat valós értéken finanszírozzák, és így az intézményeknek is megérné több műtétet végrehajtani?
Orbán Balázs: A várólisták további csökkentésének, illetve megszüntetésének a költségvetés oldaláról pénzügyi akadálya nincs és nem is lesz, így a következő időszakban ezen a területen további jó hírek várhatóak.
Telex: Mivel magyarázza, hogy 2022 és 2024 között tizennyolcszor volt időszakos vagy végleges leállás az ország különböző szülészetein?
Orbán Balázs: 2025-ben már 3700 milliárd forint áll rendelkezésre egészségügyi célokra, amely 2502 milliárd forinttal több, mint 2010-ben, és 475 milliárd forinttal több mint a tavalyi évben. A szülészeteket 10 milliárd forintos családbarát szülészeti programmal fejlesztettük, és elértük a hálapénz megszüntetését.
Magyarországon az elmúlt években átlagosan évi 85-90 ezer gyermek születését segítették a kórházakban komolyabb fennakadás nélkül. Ha egy szülészeten időszakosan felfüggesztik az ellátást, és más ellátóhelyét jelölnek ki, azt kizárólag a biztonságos betegellátás érdekében teszik.
Telex: Kinek a felelőssége, hogy ennyiszer alakult ki a biztonságos betegellátást veszélyeztető helyzet az ország szülészetein? Tervezik az országban működő szülészetek számának csökkentését? Mekkora ellátási területtel kéne egy szülészetnek működnie? Másképp fogalmazva, mi a maximum idő, amennyit egy magyarországi lakosnak utaznia kell majd a jövőben, hogy elérjen egy működő szülészetet? Hogy látják, a szülészeteken történő időszakos, illetve végleges bezárások milyen hatással vannak a születésszámokra?
Orbán Balázs: A hazai szülészeti ellátásban jelentős átalakítást indított el a Belügyminisztérium. A rendszerszintű átalakítás célja, hogy a szülészeti ellátás zökkenőmentesen biztosítva legyen az ország minden pontján és a célunk, hogy a szülés előtt álló nők a számukra legkomfortosabb helyen hozhassák világra a gyermeküket.
Telex: Kinek a felelőssége, hogy 2024-ben volt olyan hónap, amikor a feláras vonatok többet késtek, mint a mérések megkezdése óta bármikor, a felelős miniszter pedig „egy kupac szarként” jellemzi a MÁV-ot?
Orbán Balázs: A kérdéses járatok menetrendszerűségét alapvetően két dolog határozza meg: a pályaállapotok és járműállomány korszerűsége. Nem azzal van baj, amit a Fidesz-kormányok megtettek, hanem azzal, amit a balliberális kormányok nem – és ez különösen igaz az elmúlt 14 évre, mert ami érdemi beavatkozás történt, az mind 2010 után történt. Felújítottunk 1200 kilométer vasúti pályát, közte az elővárosi vonalak jelentős részét, motorvonatokat szereztünk be, és megépítettük a tramtraint.
A menetrendszerűség javításához újabb járművek beszerzésére és a pályahálózat stratégiai pontjainak felújítására, megerősítésére van szükség. A magyar kormány számára ez kiemelten fontos: a tavaly elindított ötpontos közlekedési akcióterv (az utasok jogainak garantálása, vasútépítés, járműbeszerzés, az utaskomfort fokozása, és a MÁV Zrt. új vállalattá szervezése), valamint a 10 miniszteri vállalás mind ezt célozza.
Az idei évben menetbe állítunk 55 modern mozdonyt, ami a teljes állomány egynegyede, modernizálunk 300 IC-kocsit, illetve 2 milliárd eurónyi összegben folytatjuk tovább a vasúti infrastruktúra felújítását.
Telex: Ha tizenöt év nem volt elég, akkor mennyi idő kell a Fidesz kormánynak, hogy legalább a 2010-es szintre felhozza a MÁV-ot? Az is a 2002 és 2010 közötti kormányok felelőssége, hogy a MÁV által kezelt 1000 mosdóból „700 használhatatlan”? Jelenleg az ország vasúti pályáinak ötven százalékán van érvényben sebességkorlátozás. Mikorra lesz olyan állapotban a vasúti hálózat, hogy ezeket a korlátozásokat mind megszünthetik? Ön szerint megfelelő a MÁV finanszírozása? Ha nagyrészt uniós forrásoknak köszönhetően fel is újítottak 1200 kilométer vasúti pályát, hogy lehet, hogy a 6500 kilométer vasúti pálya 50 százalékán sebességkorlátozás van érvényben?
Orbán Balázs: Nem célunk, hogy a MÁV-ot a 2010 előtti szintre visszavigyük, hiszen nyilvánvaló, hogy a vasúti közlekedés az érdemi beavatkozásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen fejlődött 2010 óta. A múltba való révedezés maximum a liberális ellenzék programja lehet. A tavaly elindított ötpontos közlekedési akcióterv és Lázár János miniszter vállalásai pedig még nagyobb léptékű fejlesztéseket céloznak, amelyek tovább erősítik a vasúti közlekedést és javítják a szolgáltatás minőségét.
Telex: Hogy történhet meg, hogy az Állami Számvevőszék szerint a gyermekvédelmi intézményekben nem teljesülnek a személyi és tárgyi minimumfeltételek, és több helyen nem tudták biztosítani a megfelelő gondozást, illetve az egészséges személyiségfejlődés feltételeit?
Orbán Balázs: Magyarországon a gyermekek érdeke az első, így a Kormány számára kiemelten fontos feladat a gyermekvédelem.
A gyermekvédelem forrásait az elmúlt 14 évben 18 milliárd forintról 130 milliárd forintra emeltük, és jövőre áttörő mértékű béremelést tervezünk. Tavaly közel 400 helyszínen javítottuk a gyermekotthonok tárgyi feltételeit, amelyet idén tovább folytatunk.
A gyermekvédelmi rendszer pénzügyi és infrastrukturális megerősítése mellett a Magyar Kormány 2010 óta a gyermekvédelmi törvényeket is jelentősen szigorította.
Telex: Ha kiemelten fontos a kormánynak a gyermekvédelem, hogy fordulhat elő, hogy számos intézményben nem teljesülnek a személy és tárgyi minimumfeltételek, és több helyen nem tudták biztosítani a megfelelő gondozást, illetve az egészséges személyiségfejlődés feltételeit? Ha kiemelten fontos a gyermekvédelem a kormány számára, akkor hogy fordulhatott elő, hogy 280-300 újszülött csecsemő feküdt hónapokat kórházakban, miközben civil szervezetek már egy évvel korábban figyelmeztették a problémára a kormányt? Pintér Sándor azt mondta: bízik benne, hogy a gyermekvédelemben végzett munka be fog érni. Mennyi idő kell, ha tizenöt év nem volt elég? A helyettes-államtitkár elmondása szerint bruttó 460 ezer forint az átlagfizetés a gyermekvédelemben. Mivel ez nem medián szám, így a vezetői fizetések torzító hatása miatt bátran feltételezhetjük, hogy sokan kevesebb mint 300 ezer forintot keresnek havonta. Ön szerint meg lehet élni ennyi pénzből ma Magyarországon?
Az országgyűlési képviselők és ezáltal a miniszterek illetve a miniszterelnök fizetését is az átlagbérhez kötötték, ezért az évente automatikusan emelkedik. Miért nem teszik meg ugyanezt a közszféra dolgozói esetében is? Ön szerint hogyan oldja meg egy 2026-os béremelés majd az gyermekvédelemben meglévő munkaerőhiányt illetve a több ezer nevelőszülő hiányát, miközben az ÁSZ jelentése szerint is “a nemzetgazdasági viszonylatban alacsony bérek fokozzák a pályaelhagyást, illetve kevéssé vonzóak a pályakezdők számára”? Mi akadályozza meg a kormányt abban, hogy már idén elfogadható szintre emelje a gyermekvédelmi dolgozók fizetését?
Orbán Balázs: Az elmúlt több mint egy évtizedben a gyermekvédelemre fordított állami kiadások hétszeresére nőttek. A legfontosabb cél, hogy az állami gondoskodásba kerülő gyermekek szerető nevelőszülőkhöz, vagy örökbefogadó szülőkhöz kerüljenek. Mindkét tekintetben jelentős előrelépések történtek. Tovább egyszerűsödött az örökbefogadás folyamata, valamint a nevelőszülők száma, illetve anyagi megbecsülésük is folyamatosan nő. Az elmúlt három ciklusban a szociális és gyermekvédelmi dolgozók átlagbére háromszorosára, több mint bruttó 339 000 forinttal nőtt. Megítélésünk szerint ezt kell tovább növelni, nem pedig a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók munkáját zavarni – ahogy azzal az ellenzék próbálkozik.
A Telex által közölt interjú linkje: https://telex.hu/belfold/2025/02/05/orban-viktor-kerdesek-sajtotajekoztato-orban-balazs-egeszegugy-kegyelmi-ugy-mav-nyugdij-szuleszet
