Tanévnyitó ünnepség a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2023

Tisztelt Miniszter Úr, Államtitkár Hölgyek és Urak, Polgármester Asszony, Rektor Úr! Tisztelt Egyetemi Vezetés, Egyetemi Polgárok! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!

Aki itt végez, nemcsak szakmai pályát, de igazi hivatást is választ magának, és úgy dönt az életéről, hogy azt a közösség szolgálatába kívánja állítani. Ez a döntés több felelősséget jelent, mint egy másik egyetemre járó diák esetében, de nem feltétlenül jár együtt kevesebb szabadsággal. Sőt! A mi értelmezésünkben a szabadság nem az absztrakt, emberektől, hagyományoktól, közösségektől, tradícióktól elszakadó liberális szabadságot jelenti. A szabadság szerintünk kölcsönös kötelezettségekbe ágyazódik, szokásokba, intézményekbe, amelyek megvédik, és kiszámíthatóvá, ezáltal pedig szabadabbá teszik az egyén és a közösség életét. Ezekben gyökerezik. Intézményünk így visszatér a hagyományhoz, amelyben az egyetemek a szabadságon és az igazságon alapuló politikai rend kutatásának színhelyei voltak.

Tisztelt Egyetemi Polgárok!

Immár a 11. tanévnyitót ünnepelhetjük közösen azóta, hogy a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb intézményének, a Ludovika Akadémiának eszmei örökségét újjáélesztő Nemzeti Közszolgálati Egyetem megkezdte működését.

Ez alatt a több mint egy évtized alatt elértük azt, hogy ami egykor csak hőn vágyott cél volt, az mára szinte már magától értetődő valósággá vált: egyetemünk feladata és célja ugyanis az, hogy magasan képzett, önálló gondolkodásra és döntésre képes fiatalokat bocsásson állami szolgálatba. Olyanokat, akik erősíteni tudják a magyar állam cselekvőképességét, és segítik, hogy ellenállóbb legyen a külső és a belső kihívásokkal szemben. Ebben a feladatban minden itt végzett hallgatónak fontos szerep jut, legyen szó a közigazgatásról, a katasztrófavédelemről, a vízgazdálkodásról, a honvédelemről, a rendvédelemről vagy a diplomáciáról.

De valójában sokkal többről van itt szó, mint közigazgatási szakemberek képzéséről. A ludovikás hagyományok újjáélesztése ugyanis egyenes következménye a kormány alapvető céljának, amelyet 2010 óta minden más szempont elé helyez: a nemzeti érdekek védelmének. A nemzeti érdekek képviseletét pedig a kormány az állam, a közigazgatás intézményein keresztül látja el. Ebből a nézőpontból tehát az állam nem probléma a polgárok érdekeinek képviseletében és jogainak védelmében, hanem maga a megoldás.

Persze ahhoz, hogy védelmezze, először képesnek kell lennie arra is, hogy felismerje a nemzeti érdekeket. Egy olyan környezetben, ahol egyszerre kell szembenéznünk háborús fenyegetéssel, gazdasági válsággal, folyamatos migrációs veszéllyel és azzal, hogy az egész világ egy új hidegháborús logika irányába mozdul, ami Magyarország számára nem kívánatos. Éppen ezért olyant tisztviselők kellenek, akik megértik, hogy hogyan alakul át a világ működése. Másképp fogalmazva, jó koponyákra van szükség.

Azt hiszem, hogy ha eddig nem mondta volna Önöknek senki, most a legfőbb ideje, hogy szóljak: aki arra számít, hogy hagyományos közigazgatási pálya előtt áll, az jó eséllyel téved. A köz szolgálata persze megbecsülést, karrierlehetőséget, szellemi kihívást, sőt változatosságot is jelent ma már. Egy dolgot azonban biztosan nem jelent: unalomig kiszámítható, nyugdíjas bürokrataállásokat. Aki ezt az iskolát elvégzi, és jól akarja gyakorolni jövőbeni hivatását, annak készen kell állnia váratlan helyzetekre, ezek kezelésére, és nem hiányozhat belőle a folyamatos szakmai fejlődés iránti vágy. Ez nemcsak az ő érdeke, de mindannyiunké is, mert csak ilyen szürkeállománnyal tudjuk felkészíteni Magyarországot az új feladatokra.

Ahhoz, hogy Magyarország megtalálja helyét az új világrendben, a térség egyik meghatározó, erős szereplője kell hogy legyen. Ez nem minden alap nélküli cél, mert Magyarország a legrégebbi államszervező erő a Kárpát-medencében, és így a stabilitás és a folytonosság hordozója. De ehhez a szerephez az is hozzátartozik, hogy az erő mellett az állam képes legyen bizalmat teremteni saját polgáraiban és külföldi partnereiben egyaránt.

Az államnak először is segítenie kell a kapcsolatok kiépítését a gazdaság és a kultúra területén. Mi védjük és óvjuk a saját keresztény civilizációnkat, de senkit nem akarunk megtéríteni, minden kultúrát tiszteletben tartunk. Készségesen működünk együtt a világ minden tájával, de a magyar mindig olyan nép volt, amelyik ragaszkodott hitéhez és szokásaihoz.

Alkotmányos fejlődésünk kapcsán is elmondható – a Prédikátor szavaival –, hogy nincs új a nap alatt. Ezt alapvetően két erő együttes hatása szabja meg sok száz, ezer éve immár – állapítja meg Magyary Zoltán is. Egyfelől azok a koreszmék, melyek sok országot és nemzetet vonnak befolyásuk alá. Ilyen volt például a mi esetünkben a kereszténység vagy a nyugati típusú királyság átvétele, de sok más intézményé is az azóta eltelt századok során. A másik tényező pedig e hatások saját képünkre formálása és beillesztése a magyar alkotmányos jogfolytonosságba. E fejlődés ismerete fontos mindenki számára, aki meg akartja érteni a magyar állam működését.

Ennek a sok évszázadnyi gyűrűt felhalmozott fának remélhetőleg az itt végzettek is gondozói lesznek. Kívánom, hogy gondos sáfárjai legyenek ennek az örökségnek, védjék és gyarapítsák. Ehhez kívánok Önöknek sok sikert, erőt és kitartást!