Le Point: Ahhoz, hogy elkerülhessünk még több Bucsát, vissza kell térnünk a tárgyalóasztalhoz
Mindkettőjüket Orbánnak hívják. Az ismertebb, Viktor, a miniszterelnök, míg Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója 2021 óta. Nem állnak rokoni kapcsolatban. A két politikus 2018 óta nagyon szoros munkakapcsolatban áll, olyannyira, hogy Budapesten egyesek a 37 esztendős Orbán Balázsnak magas tisztséget jósolnak. Orbán Viktor épp azért választotta közeli munkatársának névrokonát egy konzervatív agytrösztből, a Századvég Alapítványból, mert szüksége volt egy szellemi kihívóra.
Orbán Balázs családja pontosan ismeri a szabadság árát, hiszen a szovjet időkben zsigerileg antikommunisták voltak. A fiatalember egyik nagyszülőjét öt évre bebörtönözték a szovjet korszak egyik sztálini típusú perét követően. Ebből valami átragadt az unokára is: a bizalmatlanság a partizáni pártpolitikával szemben: a 2022. áprilisi parlamenti választáson Orbán Balázst képviselővé választották, de nem csatlakozott a miniszterelnök által alapított Fidesz párthoz. Párizsi látogatása során a magyar nagykövetségen találkoztunk vele. Az interjúban részletesen kifejti országa ukrán konfliktusban betöltött egyedülálló pozícióját Európában.
Le Point: Pontosan mi a probléma Zelenszkij úr kormányával a kárpátaljai magyar kisebbséggel kapcsolatban?
Orbán Balázs: Az előző, Porosenko-kormány alatt az ukránok megváltoztatták a kisebbségekkel kapcsolatos politikájukat. A kisebbségekkel szemben ellenségesebbé váltak azáltal, hogy korlátozták az oktatáshoz való jogot vagy a magyar nyelvhasználatot. Ukrajnában élő 200.000 emberről beszélünk. Ez vonatkozik az országban élő többi kisebbségére is. A Zelenszkij-kormány mindig a kisebbségi jogok visszaállításáról beszél, de nem tettek semmi konkrét lépést. És amióta a háború kitört, a helyzet csak romlott. Még arra is találtak időt, hogy tovább korlátozzák a kisebbségek jogait. Szeptember óta pedig ellehetetlenítették a magyar nyelvű oktatás fenntartását Ukrajnában. Ez a véleményünk szerint ellentétes minden európai normával, mert a kisebbségek jogait tiszteletben kell tartani. Nem szeretjük azt a gondolatot, hogy konfliktus alakulhat ki országaink között, de nem titkolhatjuk, hogy ez probléma, és ezt meg kell oldani. És nem értjük, miért olyan fontos, hogy az ukránok korlátozzák a kisebbségi jogokat, és miért nem összpontosítanak más kérdésekre.
Le Point: Felfedték ezt a nehézséget az európai intézményeken belül, akár az Európai Tanácsban?
Orbán Balázs: Természetesen! Évek óta tesszük ezt, de kevés választ kaptunk. Jelenleg a Velencei Bizottság az erről szóló jelentést készíti elő. De ezt a problémát sokáig nem vették komolyan. Kár, mert a konfliktus előtt a magyarok határozottan támogatták Ukrajna európai uniós csatlakozását. Lehetőséget láttunk Ukrajna EU-s csatlakozásában, hiszen így a magyar kisebbség közelebb kerülhetne szülőföldjéhez. Addig nem tudjuk támogatni Ukrajna EU-tagságát, amíg az ukránok megnehezítik az ukrajnai magyarok életét. Ez egy nagyon rossz helyzet.
Le Point: Orbán Viktor a héten Katarban az ukrajnai háború kapcsán kijelentette, hogy politikusként az ő felelőssége az életek megmentése és a tűzszünet követelése. Putyin elnök azonban nem akar tűzszünetet; leigázni akarja Ukrajnát. Úgy tűnik, Orbán úr álláspontja nem veszi figyelembe ezt a realitást…
Orbán Balázs: Sőt, a helyzet még rosszabb: a konfliktusban szereplő egyik fél sem akar tűzszünetet és békét. Mindenkit be akarnak vonni a konfliktusba. Azt akarják, hogy a háború folytatódjon, ami sok halálesethez fog vezetni. Álláspontunk nagyon egyszerű: ha megpróbálja kiszámítani a helyzetet, nem számít, hol lesz pontosan a frontvonal – tíz kilométerre itt, vagy tíz kilométerre ott –, senki sem kerül ki győztesen ebből a háborúból. Lehetetlen, hogy bármelyik fél megnyerje ezt a háborút. Ezért hisszük, hogy minél hamarabb sikerül tűzszünetet kötni, minél előbb visszatérünk a tárgyalóasztalhoz, megfeledkezve a katonai megoldásról, és ismét a konfliktus diplomáciai aspektusára koncentrálunk, annál több életet menthetünk meg.
Le Point: Putyinnal már próbálkoztunk diplomáciai úton…
Orbán Balázs: Igen, még a háború első heteiben is folytak tárgyalások, de aztán abbamaradtak.
Le Point: A bucsai mészárlás után maradtak abba.
Orbán Balázs: Ahhoz, hogy elkerülhessünk még több Bucsát, vissza kell térnünk a tárgyalóasztalhoz. És minél hamarabb térünk vissza oda, annál több életet menthetünk meg. Mi magyarok nem vagyunk naivak. Tisztában vagyunk vele, hogy ez nem egy egyszerű ügy. És tisztában vagyunk vele, hogy minden érintett felet meg kell győznünk erről, mert az nem fog működni, ha csak az egyik fél állítja le a harci cselekményeket, miközben a másik folytatja. Ennek nem lenne értelme. A háború minden szereplőjének abba kell hagynia a harcot.
Le Point: Hogyan fogadhatja el Putyin úr a tűzszünetet?
Orbán Balázs: Nem tudom, de az a baj, hogy senki nem beszél tűzszünetről. Jelenleg nincsenek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között. Ha így folytatjuk, katonailag sosem fogjuk tudni megoldani a problémát. Sem az ukránok, sem az oroszok nem fognak tudni fegyverrel felülkerekedni a másikon.
Le Point: Kétségtelenül hallotta Stoltenberg úr, a NATO főtitkárának szavait néhány órával Orbán Viktor kijelentése után, miszerint az ukránok megnyerhetik a háborút…
Orbán Balázs: Mi úgy gondoljuk, hogy ez ellentmond a realitásoknak.
Le Point: Miért vannak önök egyedül ezzel az állásponttal az Európai Unióban?
Orbán Balázs: Ez egy jó kérdés.
Le Point: Ön szerint az Unió többi 26 tagállama bolond lenne?
Orbán Balázs: A Pápa például a mi oldalunkon áll. És tudja, ez mindig sokat számít (mosolyog). Jó kérdés, de ha körülnézünk a világban, nem csak Európára koncentrálunk, láthatjuk, hogy a világ többi részén sokan osztják az álláspontunkat. A világ egészében a mi álláspontunk a többségi álláspont. Csak Európában vagyunk kisebbségben ezzel az állásponttal. Tehát meg is fordíthatnánk a kérdést: mondhatjuk-e, hogy a világon 150 ország (amelyek nem alkalmaznak szankciókat, a szerkesztő megjegyzése) bolond?
Le Point: Mit tennének, ha Magyarországot megszállná egy szomszédos ország, például Oroszország?
Orbán Balázs: Felvennénk a küzdelmet és a NATO-szövetségeseinkhez fordulnánk.
Le Point: Szóval érthető, ha az ukránok is ezt teszik…
Orbán Balázs: Persze! Nem szeretném, hogy félreértés történjen. Az ukránok bátor döntést hoztak. Nem az én dolgom ezt megítélni. Hősiesen harcolnak. Humanitárius eszközökkel mi is segítjük őket. Naponta tízezer ukrán keres menedéket nálunk. A konfliktus kezdete óta másfél millió ember lépte át a két ország közti határt. Európai keretek közt megvalósuló pénzügyi támogatással anyagilag is segítjük őket. Nem kérdés, hogy erkölcsileg ki áll a jó vagy a rossz oldalon. Nem kérdés, hogy az ukránok bátran harcolnak-e vagy sem, vagy támogatjuk őket vagy sem. A kérdés az: szolgálja-e a háború folytatása a nemzetközi közösséget? Erre a konkrét kérdésre a válasz egyértelmű nem. Megértem, hogy a nyugat-európaiaknak nem tetszik a mi álláspontunk, de ez a magyar emberek hangja. Ez egy józanész által vezérelt megközelítés. Megértem, hogy az amerikaiak vagy az oroszok mást mondanak. Mert ők részt vesznek ebben a háborúban. Logikus, hogy a saját narratívájukat hangoztatják. Mi semmilyen narratívát nem hangoztatunk. Mi a térképet, a tényeket, a számokat nézzük: egy nagyon közeli háborúval nézünk szembe, amelyben két atomhatalom vesz részt, emberek ezrei halnak meg, Ukrajna negyede romokban hever. Nem látom, hogy ennek a konfliktusnak a folytatása hogyan szolgálja a nemzetközi közösség, Európa és Magyarország érdekeit.
Le Point: Orbán úr beszél erről Putyin úrral?
Orbán Balázs: Nyitva tartjuk a kommunikációs csatornákat, enélkül ugyanis diplomáciai úton nem lehet megoldani a problémát.
Le Point: Szándékában áll Orbán úrnak Kijevbe menni?
Orbán Balázs: Az esetleges látogatásról folynak a tárgyalások, de semmilyen konkrétum nincs egyelőre.
Le Point: Hogyan jellemezné Orbán úr és Macron úr kapcsolatát?
Orbán Balázs: Nagyon jó személyes kapcsolatot ápolnak. Orbán miniszterelnök úr nagyra értékeli Emmanuel Macront. Szeretnek olyan fontos európai kérdéseket megvitatni, amelyekben közös a véleményük. Ahogy Emmanuel Macron nagyon jól leírta, „politikai ellenfelek vagyunk, de európai partnerek”. Ez a meghatározás nagyon megfelel számunkra. És ezen a definíción keresztül próbáljuk megtalálni
az együttműködés lehetőségeit. És sok ilyen van: Európa jövője, stratégiai autonómia, védelem, energetika, mezőgazdaság…
Le Point: Egy év múlva európai parlamenti választások lesznek. A Fidesz EP-képviselői egy csoportban fognak-e ülni a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel? Hol tart a megbeszélés Jordan Bardellával?
Orbán Balázs: A jobboldal jelenlegi helyzete nem kedvez a konzervatívoknak. Megosztottak vagyunk, és ez probléma, mert az Európai Parlamentet a szocialisták és liberálisok uralják. Ennek meg kéne állnia. Egyfajta ragasztónak tekintjük magunkat, amely képes egyesíteni a konzervatív tábor pártjait. Személyes véleményem szerint a németországi konzervatívok nincsenek jó passzban. A CDU továbbra is szeretne együttműködni a baloldallal. Az AfD-t karanténban tartják, és nem elég erős. Franciaországban a konzervatív tábor ellenzékben van. Véleményem szerint Franciaország és Németország bevonása nélkül egyetlen pártcsalád sem lehet sikeres. Legalább a franciákat be kell vonnunk. Tehát mindenkinek, aki a franciaországi konzervatív tábor sikerét akarja, részt kell vennie a megbeszélésen.
Le Point: Tudja, hogy ki vezeti majd a Fidesz EP-listáját?
Orbán Balázs: Nem, ez egyelőre még nincs eldöntve.
Le Point: Szeretné-e Orbán úr, hogy Ursula von der Leyent újra kinevezzék a Bizottság élére? A múltkor támogatta…
Orbán Balázs: (Csend.) Ha újra meg szeretné kapni Orbán úr támogatását, Ursula von der Leyennek jobb munkát kellett volna végeznie az elmúlt évben, ha szabad így fogalmaznom. Egyelőre nem ez történik. Nincs európai vezetés a Bizottság részéről. Ez nem csak magyar szempontból probléma. A probléma az, hogy nem arra koncentrálnak, hogy közelebb hozzák egymáshoz a tagállamokat, vagy hogy mindenki számára igazságos megoldásokat találjanak. Politikai agendájukat próbálják erőltetni. És a Szerződések szerint nem ez a Bizottság feladata.
