Beszéd a Gateways to Growth: Infrastructure & Transport Perspectives in Central Eastern Europe konferencia megnyitóján

Beszéd a Gateways to Growth: Infrastructure & Transport Perspectives in Central Eastern Europe konferencia megnyitóján

Beszéd a Gateways to Growth: Infrastructure & Transport Perspectives in Central Eastern Europe konferencia megnyitóján

Budapest, 2025. április 1.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Szeretettel köszöntöm Önöket, az üzleti világ képviselőit, pedagógusokat, kutatókat és diákokat az MCC berkeiből és azon kívülről egyaránt.

Engedjék meg, hogy először is tisztázzam, miért angolul és nem magyarul beszélek ma Önök előtt. Mint költségtudatos intézmény, alapvetően azt tapasztaljuk, hogy a tolmácsok elég drágák lettek, de a mesterséges intelligencia még nem elég jó ahhoz, hogy maradéktalanul kiváltsa a munkájukat.

A Mathias Corvinus Collegium immár második alkalommal rendezi meg ezt a konferenciát. Ugyan intézményünk a tehetségfejlesztésre helyezi a fő hangsúlyt, meggyőződésünk, hogy ez kéz a kézben jár a tudományos kutatással, különösen akkor, ha Magyarország számára fontos stratégiai kérdésekre keresi a választ.

Ma egy ilyen kutatás legfrissebb eredményeit osztjuk meg Önökkel. Szeretnék köszönetet mondani az MCC Üzleti Tanulmányok Központjának, hogy rendszeresen frissíti ezt a tanulmányt, és folyamatosan napirenden tartja a Kárpát-medencei együttműködés ügyét.

Határozottan hiszem, hogy a Kárpát-medence népei közötti együttműködés stratégiai jelentőséggel bír Magyarország számára. Ez szorosan kapcsolódik a kormányzás központi feladatához: megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik közösségünk számára a prosperálást és a békés életet.

Ezek a lehetőségek azonban mindenkor a történelmi kontextus függvényei. Magyarország természetes elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy egyszerre kapcsolódjon Kelethez és Nyugathoz. Mindkét irányból tapasztaltunk jó és rossz hatásokat. A kommunizmus bukása után elsősorban nyugatról reméltünk pozitív hatásokat. Aztán nyugati cégek jöttek, befektettek nálunk, és olyan tudást hoztak, amely nagyban hozzájárult a gazdaságunk növekedéséhez.

Ma azonban más világban élünk. A neoliberális világrend dominanciája véget ér. A Kelet és Nyugat közötti egyensúly eltolódott. Az Egyesült Államok ismét befolyási szférákról beszél, Európa pedig meggyengülve és egyre inkább magára maradva védelmezi a liberális világrendet.

A régi liberális világrend ma már több problémát teremt, mint amennyit megold. A szankciók és a háborús politika inflációhoz vezetett, és elmélyítette Európa gazdasági válságát. A túlzott bürokrácia és az erőltetett zöldideológiák folyamatosan csorbítják a versenyképességet Nyugat-Európában és mindenekelőtt Németországban.

Ez az oka annak, hogy miközben a nyugati cégek Magyarországon maradnak, egyre kevésbé terjeszkednek, és kevesebbet fektetnek be, mert leköti őket az, hogy odahaza próbáljanak túlélni. Eközben Brüsszel azt hiszi, hogy megoldhatja a válságot, ha minél inkább centralizálja a hatalmat. Ám ez csak súlyosbítja a helyzetet.

Ha a régi liberális világrend meg is gyengül, Magyarországnak ki kell tartania. Ezért dolgoztuk ki évekkel ezelőtt a magyar konnektivitás stratégiáját. Beláttuk, hogy ugyan továbbra is fontos az európai együttműködésben való aktív részvétel, mégsem építhetjük az egész jövőnket kizárólag az EU-ra.

Hídként kell működnünk, olyan hídként, amely összeköti a geopolitikai törésvonalak által elszakított gazdasági világokat. Nem szabad csak az egyik oldalra támaszkodnunk, ehelyett sokszínű kapcsolatokat kell kiépítenünk. Csak ez adhat kellő erőt ahhoz, hogy legyőzzük a bennünket visszahúzó hatalmakat.

Ebben a stratégiában Közép-Európa és különösen a Kárpát-medence kiemelt szerepet tölt be. Magyarország és a Kárpát-medence helyzete egyedülálló, ami egyszerre jelent előnyt és kihívást. A térség ütközőzónaként történelmileg számos geopolitikai konfliktus helyszíne volt már. A Kárpát-medence népei azonban évszázadok óta természetes módon élnek egymás mellett, erős közösséget alkotva, amelynek összetartásához nincs szükség külső erőkre. Egy erős Magyarországhoz elengedhetetlenül szükséges egy erős Kárpát-medence.

Kedves Barátaim!

A konnektivitási stratégiánk és központi szerepünk komoly kihívásokat jelent. A sikerhez számos feltételnek kell teljesülnie. De szerencsére már van egy erős alap, amelyre építhetünk.

Magyarország ma Európa politikailag egyik legstabilabb országa, ahol immár 15 éve ugyanaz a kormány birtokolja a kétharmados többséget. Hazánk a közbiztonság rangsorában világviszonylatban a 14. helyen áll. A magyar gazdaság 2010 óta 75%-kal nőtt, szemben az EU egészének 33%-os növekedésével. Emellett 2010 óta a magyarországi foglalkoztatottság növekedésének aránya az egész unióban a második legjobb.

Magyarország azért is biztonságos, mert eltökélten lépünk fel az illegális migráció és a vele járó terrorizmus és bűnözés ellen, még akkor is, ha Brüsszel és a liberális média rendszeresen bírál bennünket emiatt.

Történelmileg és kulturálisan is egyedülálló helyzetben vagyunk. Kulturális örökségünk összeköti Keletet és Nyugatot, így képesek vagyunk közvetíteni a két világ között.

Végül pedig mindenünk megvan ahhoz, hogy ösztönözzük a Kárpát-medence népei közötti együttműködést, lévén a céljaink és perspektíváink nagyon hasonlóak.

Az itt élő népek közös sorson osztoznak. Régiónk a keleti és nyugati nagy geopolitikai hatalmak között fekszik, és az itt élő népek történelme hasonlóan alakult. Ezzel magyarázható, hogy erős nemzeti identitásunk alakult ki. A régió nemzetei soha nem tudtak tartósan egyetlen nagy birodalom részévé válni.

Számunkra a Duna nem pusztán védelmi vonal, hanem a gazdasági szerveződés fontos eszköze. A család és a zsidó–keresztény örökség itt rendkívül fontos, és a függetlenségünk olyan érték, amelyet nagy becsben tartunk. Nem véletlen, hogy a magyar miniszterelnök az egész térségben népszerű. Ő volt az első európai vezető, aki nyíltan szembeszállt Brüsszel imperialista törekvéseivel.

Kedves Vendégeink!

A felsorolt erősségei ellenére Magyarország csak akkor tudja hatékonyan betölteni központi szerepét, ha stabil közlekedési és energetikai infrastruktúrával rendelkezik. Ez alatt azt értem, hogy Magyarország közlekedési és energetikai rendszereinek a teljes Kárpát-medencei hálózat gerincét kell képezniük.

Magyarország már most is a harmadik legsűrűbb autópálya-hálózattal és a második legsűrűbb vasúthálózattal rendelkezik Közép-Európában. Gázhálózatunk Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal összeköttetésben áll.

Az elmúlt években épült új interkonnektoroknak köszönhetően ma már hozzáférünk a horvát LNG-terminálhoz, a nyugati energiapiacokhoz, Szlovákián keresztül pedig a lengyel LNG-forrásokhoz. Hozzáférést nyertünk a romániai gázmezőkhöz is, és az orosz gáz mellett azerbajdzsáni és törökországi gázzal diverzifikáltuk ellátásunkat. Emellett villamosenergia-hálózatunkat is összekötöttük valamennyi szomszédunkkal.

Az elmúlt években Magyarország kormánya arra összpontosított, hogy tovább erősítse ezt a központi szerepet. Sorra épülnek az új vasúti folyosók, amelyek segítségével Magyarország a kelet-nyugati kereskedelem európai elosztóközpontjává válik. Idén elkészül a Budapest–Belgrád-vasútvonal, készen állnak az V0-ás körgyűrű tervei, Dunaújvárosban pedig új vasúti híd épül, ami nagymértékben növeli a vasúti szállítási kapacitásunkat.

Ezenkívül közúthálózatunkat is bővítjük. Az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályákat háromsávossá fejlesztjük, és készül az új M8-as autópálya, amely tehermentesíti az M5-ös forgalmát. Mohácsnál új híd irányítja majd a déli irányú forgalmat az M6-osra. Visszavásároltuk a Liszt Ferenc Repülőteret, korszerűsítjük az odavezető közlekedési útvonalakat, és megkezdődött a reptéri vasút építése is.

Ami a vízi közlekedést illeti, Triesztben magyar kikötőt fejlesztünk, amely évi 78 ezer konténert képes fogadni. Az eredmények már most is egyértelműek: a Magyarországon áthaladó áruszállítás 2010 óta 12%-kal nőtt, a vasúti szállítás 20%-kal, a közúti pedig 13%-kal emelkedett.

A határátkelők is fejlődnek. Tompánál épül Európa legnagyobb határátkelője. Ma már tizenegy autópálya éri el határainkat, míg 2010-ben ez a szám mindössze három volt.

Az energiabiztonság szintén kulcsfontosságú. Diverzifikáltuk a gázimportunkat, új forrásokat vezettünk be Törökországból és Azerbajdzsánból, miközben fokozzuk a hazai termelést, azerbajdzsáni gázmezőkbe ruháztunk be, és a villamosenergia-hálózatunkat összekötöttük valamennyi szomszédos országgal. Folyamatban van Paks2 megépítése, és bővítjük a megújuló energiaforrásokat is, mert célunk az energiafüggetlenség.

Az ipari termelési központok ma már nem kizárólag a Dunántúlon és Észak-Magyarországon összpontosulnak: Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza körül is létesültek ipari régiók. A következő cél, hogy Dél-Magyarországot is integráljuk ebbe a bővülésbe.

Végül a turizmus is igazodik a konnektivitási stratégiánkhoz. A vendégéjszakák száma 2010 óta 20%-kal nőtt, és ma már háromszor több turistát fogadunk a keleti országokból. Ezek a látogatók jellemzően tovább maradnak, és többet is költenek.

Hölgyeim és Uraim!

Ahogy ebből az áttekintésből is láthatják, Magyarország alaposan felkészült a változó világra. De közben jól tudjuk azt is, hogy a felkészültség soha nem statikus állapot. A gyorsan változó világban a stratégiai gondolkodás és az alkalmazkodóképesség folyamatos erőfeszítést igényel. Ezért is elengedhetetlenek az olyan alkalmak, mint a mai, ahol közösen beszélgethetünk a kihívásokról, a lehetőségekről és a jövő irányairól.

A mai konferencia is remek alkalom erre. Szilárd meggyőződésem, hogy ezek a megbeszélések növelik közös tudásunkat, és erősítik nemzeti kapacitásunkat.

Van egy régi mondás: ha egy hegy eltakarja a napfényt, akkor nem a hegyet kell elmozdítani, hanem fel kell rá mászni. Meg kell találni a legmagasabb kaptatót, ahonnan tisztán láthatunk. Mi megtaláltuk a mi ösvényünket: a szuverenitást. A szuverenitás ott kezdődik, ahol hegyek magasodnak.

Kívánok mindenkinek eredményes eszmecserét, új meglátásokat és inspiráló gondolatokat mára!