Beszéd a Danube Institute rendezésében tartott „Családalapítás – A demográfiai változások geopolitikai, kulturális és jogi dimenziói” című nemzetközi konferencián

Beszéd a Danube Institute rendezésében tartott „Családalapítás – A demográfiai változások geopolitikai, kulturális és jogi dimenziói” című nemzetközi konferencián

„Családalapítás és a jövő” – beszéd a Danube Institute rendezésében tartott „Családalapítás – A demográfiai változások geopolitikai, kulturális és jogi dimenziói” című nemzetközi konferencián

Budapest, 2025. április 2.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az élet sokszor két egyenrangú út elé állít bennünket, mégis rendre ösztönösen az egyiket választjuk a másik helyett.

Ezt minden alkalommal megtapasztalom, amikor a mélygarázsból megyek fel a budai Várba. A választás a következő: vagy az első, vagy a második emeleten hajtok ki a liftből. Én mindig a második emeletet választom. Racionálisan nézve nincs értelme – egy pluszemelet, amely nem visz közelebb a célomhoz. Mégis mindig ezt az utat választom.

Valójában van oka a döntésemnek: a kilátás. Egyszerűen azért választom ezt az utat, mert úgy érzem, kötődöm ehhez a helyhez.

Nincs semmi szokatlan az ilyen pillanatokban – mindenkinek vannak hasonló élményei. A vágyakozás érzése mélyen emberi. Ha közelebbről megvizsgáljuk a dolgot, rájövünk, hogy a kötődéseink mutatják az irányt, alakítják a személyes életünket és a közösségeinket egyaránt.

Végtére is a valahova tartozás azt jelenti, hogy a helyek, az emberek és az élmények adnak értelmet az életünknek.

Kedves Barátaim!

Elsőre talán kissé furcsának hathat, hogy mindezt itt és most megosztom veletek. Pedig jó okkal teszem, azért, hogy szemléltessem a magyar kormány politikájának fő motivációját.

A jelenlegi magyar kormány 15 éve van hatalmon. A magyar miniszterelnök közel 40 éve van jelen a politikában. A magyarországi politikai jobboldal sok nagy csatát vívott meg.

Ám amikor feltesszük a kérdést, hogy valójában miért is zajlanak ezek a csaták – mi a mélyebb értelmük vagy a végső céljuk –, akkor az emberi lét alapvető kérdései felé kell fordulnunk.

Ahogy az említett példa is mutatja, a teret és az időt egészen másképp éljük meg, mint ahogyan a tudomány leírja őket.

A tudomány azt mondja, hogy a tér és az idő semleges, mindenütt egyforma. Számunkra azonban tele vannak jelentéssel – különleges helyekkel, pillanatokkal és emberekkel. Az otthonunk, a város, ahol felnőttünk – ezek nemcsak helyszínek, hanem számunkra fontos helyek. Az ünnepek különleges pillanatok. A családtagjaink sem hétköznapi emberek; különleges helyet töltenek be az életünkben.

Ez a jelentés ad célt a létünknek.

A jelentés egyben felelősséget is jelent. Az értelem nem csupán a racionális gondolkodás terméke – mélyebbre hatol, és irányt szab a racionális viselkedésünknek.

Hadd próbáljam meg elmagyarázni, mire gondolok. Itt vagyunk a budai Várnegyedben, egy egészen lenyűgöző környezetben. A Mátyás-templom, a Halászbástya, a lélegzetelállító kilátás. Bármelyik országból is érkezünk, mindannyian egyetérthetünk abban, hogy ez gyönyörű hely.

De nekünk, magyaroknak a budai Vár ennél sokkal többet jelent. Amikor végigsétálunk a városnak ezen a részén, az olyan jelentőséget hordoz, amelyet semmiféle modern téglafal –  legyen az bármilyen szakszerűen megtervezett – nem helyettesíthet.

E középkori falak alatt vívták a magyar történelem legnagyobb csatáit. Itt éltek és haltak őseink. Volt itt szerelem, árulás, gyilkosság, vitézi hőstettek, tragédia – de még annál is több dicsőséges és örömteli pillanat.

Ez a sokféle jelentés nekünk, magyaroknak kötelességtudatot, célt és felelősséget is ad. Arra emlékeztet bennünket, hogy folytatnunk kell a közös történetünket. Meg kell vívnunk a saját csatáinkat – és tovább kell adnunk ezt az örökséget gyermekeinknek.

A jelentés egyben felelősséget is jelent. És ez biztosítja a helyünket a világban.

A pszichológusok szerint ez a jelentés- és céltudatosság gyakran az optimális stressz pillanataiban bukkan fel – olyan időszakokban, amikor stabilnak érezzük magunkat, ugyanakkor kihívások elé is állítanak bennünket. Ezek a pillanatok fejlődésre, új képességek felfedezésére és fontos döntések meghozatalára sarkallnak bennünket. Segítenek megkülönböztetni a jót a rossztól, és céltudatosságra nevelnek.

Mindezekből a nézőpontokból egy dolog tűnik ki: a jelentés és a cél szorosan kapcsolódik a világhoz és másokhoz fűződő kapcsolatainkhoz. A jelentés és a cél nem elszigeteltségből fakad. Nem is létezhetnek, ha nem értékeljük a környezetünket – a szülővárosunkat, a családunkat, a közösségünket vagy a nemzetünket.

Ezek a kapcsolatok azok, amelyek a jelentőségteljes élmények felé terelnek bennünket. Olyan kihívásokhoz vezetnek, ahol a megfelelő nyomás alatt fejlődünk, és többé válunk, mint ami addig voltunk.

Összefoglalva: akkor találunk jelentést és célt, amikor felelősséget vállalunk másokért. Ez a felelősség olyan helyzetekhez vezet bennünket, amelyek elősegítik a fejlődésünket. Emellett a felelősség érzése lehetővé teszi számunkra, hogy sikeres, jövőorientált stratégiákat dolgozzunk ki. Végső soron a jelentés és a cél mélyen összefügg a kapcsolatokkal – ápolnunk kell kapcsolatainkat a világgal és a körülöttünk élőkkel, hogy teljes valójukban megtapasztalhassuk őket.

Hölgyeim és Uraim!

Mindezt szem előtt tartva engedjék meg, hogy rátérjek észrevételeim politikai oldalára.

A világ alapvető változásokon megy keresztül, beleértve a geopolitikát is. Többek szerint ez a liberális, univerzalista világrend hanyatlása – vagy jelenleg zajló szétesése –, amely egy új, többpólusú, szuverenista világrendnek adja át a helyét.

De ezek a változások nem csak geopolitikaiak. Változások zajlanak az eszmékben is. A nyugati világon túlról új nézőpontok jelennek meg, és még a Nyugaton belül is gyorsan változnak az elképzelések.

Elkezdtük újra felfedezni a Szentírás egyik legelső parancsolatát: „Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a Földet”. A Biblia tanítása a geopolitikára is érvényes. A liberális értékek önmagukban nem elegendőek. Egy közösség mérete számít – a piaci ereje és a katonai hatalma döntő. Ezek olyan alapigazságok, amelyek az idők során mit sem változtak.

Persze mondhatjuk, hogy Isten szereti és megáldja a kis nemzeteket. Ez így is van. De még egy kis nemzetnek is szüksége van kiegyensúlyozott népességre. Szüksége van egy következő generációra. Egy kis nemzetnek is képesnek kell lennie a megújulásra. Az évtizedekben a nyugati világ megfeledkezett ezekről az alapigazságokról.

Az elmúlt 80 évben a nyugati civilizáció arra a feltételezésre épült, hogy a liberális értékek egyetemesek, vagyis mindenhol, mindenkire egyformán vonatkoznak. Ennek eredményeképpen azonban a liberalizmus kiürítette életünk értelmét és célját. Csak egyetlen példa: egyszer beleolvastam egy posztmodern szülői blogba, amely szerint az esti alvásidő gyarmati konstrukció. Azonnal bezártam a böngészőt.

A liberális értékek legyengítették a helyes és helytelen iránti érzékünket, a jövőre vonatkozó elvárásainkat és a világban való eligazodásunk képességét. Az igazi válság nem pusztán abban áll, hogy a liberális értékek globálisan megbuktak – a baj, hogy otthon is kudarcot vallottak. Ahelyett, hogy megerősítették volna a nyugati társadalmakat, elősegítették azok hanyatlását.

Persze egyesek számára mindez nem újdonság. Voltak emberek, akik előre látták, hogy ez bekövetkezik, és felhívták a figyelmünket a veszélyekre. A híres német alkotmánytudós, Ernst-Wolfgang Böckenförde már az 1970-es években rámutatott erre. Rávilágított arra, hogy egy tisztán liberális elvekre épülő állam nem tudja reprodukálni azokat az értékeket, amelyekre épült.

Az olyan értékek, mint az emberi méltóság, az ebből fakadó szabadság, a törvény előtti egyenlőség egy szerves történelmi fejlődés eredményei. Gyökereik az európai zsidó–keresztény civilizáció erkölcsi alapjaiig nyúlnak vissza.

Ha ezt a történelmi alapot eldobjuk, a liberális értékek többé nem tudnak úgy működni, ahogyan arra hivatottak. A kizárólag liberális eszméken alapuló állam végül önpusztítóvá válik. Napjai meg vannak számlálva.

Ennek következményei mindenütt láthatók. A nyugati országokban a családok és a nemzetek nyomás alá kerültek. A liberálisok ragaszkodtak ahhoz, hogy a sikeres társadalomhoz nem szükséges az otthonhoz és a hazához való kötődés – ez a logika állt a migrációs politikájuk mögött, amelynek eredménye a tömeges illegális bevándorlás lett. A valóság azonban másképp alakult. Kiderült, hogy igenis számít az otthon és a haza. Ha a társadalmat egybefogó közös jelentés eltűnik, maga a társadalom is megbomlik.

A hatások egyértelműek: növekvő bűnözés és romló közbiztonság tapasztalható több nyugati országban.

Ugyanez a minta vonatkozik a családra is. A liberálisok azzal érveltek, hogy a család bármi lehet. Nem egy apa, egy anya és a gyermekek alkotják. Magyarországon még szlogenjük is volt erre, ami így szólt: „a család az család”. Ez egyértelmű tautológia – azt sugallja, hogy valójában senki sem tudja, mit jelent a „család”.

Pedig a család nem elvont fogalom – mély, személyes kötődésekre épül. Megtanít bennünket az együttműködésre, az áldozatvállalásra és arra, hogyan kell együtt élni. Az államról mint társadalmi szerződésről alkotott liberális elképzeléssel ellentétben a család áll az első helyen – ez magának a társadalomnak az alapja.

Az erős családok erős nemzeteket építenek. A nemzeteket közös történelem, földrajz és hagyományok kötik össze, és a hozzájuk való kötődésünk sokszor otthon kezdődik. Azzal, hogy a liberálisok meggyengítették a családi értékeket, saját nemzetüket gyengítették.

És a Nyugat most megfizeti ennek az árát. A születési arányok meredeken zuhannak. Tavaly az EU-ban közel 6%-kal – 60 év óta a legnagyobb mértékben – csökkent a születések száma.

A tanulság egyértelmű: erős családok, erős nemzeti identitás nélkül a társadalmak nem virágozhatnak. Ezek az értékek adnak jelentést, értelmet az életünknek. A Nyugatnak újra fel kell fedeznie ezeket az alapokat, ha továbbra is erős akar maradni.

A nyugati országok előtt egyetlen út áll: vissza kell térni a hagyományos értékekhez, amelyeket a liberálisok elhagytak. Meg kell erősítenünk a családokat, újra kell építenünk a helyi közösségeket, fel kell élesztenünk a hazaszeretetet, és helyre kell állítanunk a nemzeti identitást. Csak ezekkel az alapokkal biztosíthatjuk a jövőnket!

Kedves Barátaim!

Magyarország korán felismerte a kizárólag a liberális értékekre való támaszkodás veszélyeit.

Ezért is fogadta el a magyar parlament 2011 tavaszán az új alkotmányt. Az Alaptörvény 2012 óta van érvényben, és valódi szemléletváltást hozott – olyat, amely példaként szolgálhat az egész nyugati világ számára.

A magyar alkotmányt az teszi igazán egyedivé, hogy történelmi alkotmányunk értékeit modern alkotmányos keretek közé helyezi. Ezzel a magyar jogfejlődés történetét – és tágabb értelemben magát Magyarország történetét – közös hivatkozási ponttá teszi közösségünk számára. Ezáltal újra jelentést és célt biztosít a magyar állam működéséhez.

Az Alaptörvény emellett emlékeztet bennünket egy lényeges dologra: arra, hogy a szabadság nem működik közösség nélkül. Ahogy Roger Scruton fogalmazott, szükségünk van a kötelékre az elmúlt generációk, a ma élők és az utánunk jövők között.

Ezért van az, hogy Magyarországon az emberi méltóság, a család szentsége és a nemzet ügye – egyszerre – alkotmányos értékként védhető. Ezek az értékek azóta is a legfontosabb politikai döntéseink alapját képezik.

Közel 15 éve keményen dolgozunk a családok megerősítésén, a helyi közösségek támogatásán és a nemzeti büszkeség helyreállításán.

Kormánytársam, Hankó Balázs miniszter úr tegnap beszélt arról, hogy milyen konkrét szakpolitikákat valósítottunk meg. Ezért ahelyett, hogy az általa elmondottakat ismételgetném, röviden összefoglalom, hogy mit tettünk, és milyen eredményeket értünk el.

Családbarát nemzet építése

Magyarország az egész államot, annak politikáját és gazdaságát a családok köré építette. Hisszük, hogy a család a társadalom alapja, amelyet minden szinten támogatni kell. Célunk egyszerű: segíteni azokat, akik családot akarnak alapítani és gyermeket akarnak nevelni. E törekvésben a magyar nők és anyák a partnereink. Ezért Magyarország egyedülálló – itt előfordulhat, hogy egy nőnek soha többé nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. A 25 év alatti fiatalok nem fizetnek jövedelemadót. A 30 év alatti egygyermekes anyák és a 30 év feletti kétgyermekes anyák is adómentességben részesülnek.

És ez még nem minden. Magyarországon, ha egy nő úgy dönt, hogy gyermeket vállal, három év szülési szabadságot kap. Ez idő alatt pedig magasabb támogatásra jogosult, mint amennyit korábban a munkahelyén keresett.

Nem fogom felsorolni az összes általunk bevezetett intézkedést, de ezek a példák jól mutatják az alapelvünket: a családok támogatása az erős társadalom záloga.

Ezek az intézkedések valódi, mérhető sikerekhez vezettek:

– Amióta kormányunk hatalomra került, a házasságkötések száma a harmadával nőtt.

– 2010 óta a gyermekeket érintő válások száma 80 százalékkal csökkent.

– Ugyanebben az időszakban az abortuszok száma a felére csökkent. És mindez mindenféle jogi korlátozás nélkül történt.

– Ma már Magyarországon (Franciaország és Bulgária mögött) a 3. legmagasabb a termékenységi ráta az EU-ban (1,55). A 2010-es évben még sereghajtók voltunk (1,25).

– A családpolitikánk nélkül 212 ezerrel kevesebb gyermek született volna.

– Megdupláztuk a bölcsődék számát, így a korábbinál 3,5-szer több városban vált elérhetővé a gyermekfelügyelet.

– A kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága a 2010-es 66%-ról mára 80%-ra emelkedett.

Az erős vidéki közösségek megőrzése

Kormányunk elkötelezett a vidéki élet megőrzése és a családok számára vonzóvá tétele mellett.

– Jelentős beruházásokkal támogattuk a kisvárosok infrastruktúráját és felújítását.

– Gondoskodunk róla, hogy a vidéki közösségek is hozzáférjenek a minőségi szolgáltatásokhoz, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy kénytelenek a városokba költözni.

– Népszerűsítjük a gyönyörű magyar vidéket, erősítve az emberek és a szülőföldjük közötti köteléket. Egy kis kapaszkodó az amerikai vendégeinknek: a vidéki Magyarország majdnem olyan, mint a Közép-nyugat, csak jobb borokkal és kevesebb tornádóval.

A nemzetünk védelme

Hazánk arról is ismert, hogy erélyesen lép fel az illegális bevándorlással szemben. Mi azt gondoljuk, hogy ez fontos eleme a legnagyobb természeti közösségünk – a nemzet – védelmének.

– Kétmilliárd dollárt költöttünk eddig a határvédelemre. A kerítést pedig mi magunk építettük. Nincsenek problémáink az ellátási láncokkal. Nincsenek kongresszusi meghallgatások. Csak kalapácsok és elszántság.

– Brüsszel mindössze 200 millió eurós támogatást adott nekünk erre a célra, de most napi egymillió eurós bírságot szab ki ránk a határaink védelme miatt. Szinte már kezdek gyanakodni, hogy talán csak irigykednek a kerítésünkre. Végre valami az EU-ban, ami tényleg működik.

– Büntetés ide vagy oda, mi kitartunk, és minden egyes centet vissza fogunk követelni, amit igazságtalanul vesznek el tőlünk.

– De még a bírsággal együtt is megéri, elvégre jobb, mint ha csak simán beengednénk azokat az illegális bevándorlókat, akiket Brüsszel ránk akar kényszeríteni.

Végezetül szeretném megerősíteni Magyarország elkötelezettségét a családok támogatása, a közösségek megerősítése és a nemzeti identitás védelme mellett. Az elmúlt 15 évben a családot tettük a társadalmunk és a gazdaságunk alapjává, mert hiszünk abban, hogy az erős családok erős nemzetekhez vezethetnek. A jövőben is erre fogunk összpontosítani.

Napjainkban a családok számtalan kihívással kénytelenek szembenézni, többek között a demográfiai hanyatlással, a kulturális változásokkal és a gazdasági nyomással. Nem is tudnék elképzelni jobb helyet ezeknek a kérdéseknek a megvitatására, mint a Magyarország és a Danube Institute által biztosított platform.

És ha már itt tartunk, hadd említsem meg, hogy készek vagyunk menedéket nyújtani a liberális gondolatrendőrség elől menekülő nyugati családoknak. Magyarország tárt karokkal vár mindenkit, itt nincs kirekesztés.

Remélem, hogy tapasztalatainkkal inspirációt és gyakorlati megoldásokat tudunk nyújtani az Önök országai számára is. Használják ki ezt a lehetőséget, hogy eszmét cseréljenek, nyílt vitákat folytassanak, és közösen dolgozzanak a családok megerősítésén a világ minden táján. És kérem, nyugodtan beszéljenek nyíltan. Magyarország családbarát ország – úgy is gondolunk rá, mint egy nagy családra. Márpedig egy családban a legnagyobb erény az őszinteség.

Köszönöm a figyelmüket! Eredményes és élvezetes konferenciát kívánok mindannyiuknak!