Euronews: Az Európai Unió igazi ereje a vélemények sokféleségében rejlik
Nem engedhetjük meg, hogy kiválasztott országok másokra kényszerítsék akaratukat a háború és a béke kritikus kérdéseiben, mint például a szankciók bevezetése vagy a fegyverek finanszírozása.
A Politico június 12-i számában közzétett nyílt levélben hét uniós külügyminiszter azt javasolta, hogy a blokk közös kül- és biztonságpolitikájában térjenek át a minősített többségi szavazás (QMV) fokozottabb alkalmazására.
Egy ilyen javaslat elfogadása nemcsak a nemzeti szuverenitást veszélyeztetné, hanem az EU erejét is aláásná.
Elsősorban egy ország külpolitikája döntő fontosságú az ország irányának kialakításában, és a szuverén külpolitika folytatása szükséges a függetlenség védelme érdekében.
Az Európai Unió a második világháború után jött létre, és a Szovjetunió összeomlása után nyert új lendületet, mindkét alkalommal azzal a céllal, hogy leküzdje az imperialista törekvéseket és elősegítse az együttműködést az egyenlő, független és szuverén tagállamok között.
A független külpolitika feladása az egyhangú döntéshozatal megszüntetésével alapvetően ellentmondana az Unió lényegének.
Ugyanaz az ég, más horizont
El kell ismernünk, hogy a geopolitika számít, ami a kisebb és nagyobb nemzetek, valamint Észak és Dél, Kelet és Nyugat közötti figyelemre méltó különbségeket emeli ki.
Nem engedhetjük meg, hogy egyes országok másokra kényszerítsék akaratukat a háború és a béke kritikus kérdéseiben, mint például a szankciók bevezetése vagy a fegyverek finanszírozása.
Másodszor, amint azt olyan felmérések, mint az ECFR közelmúltbeli közvélemény-kutatásai is bizonyítják, az európai közvélemény a külpolitikát illetően sokféleképpen vélekedik.
Az egyhangú döntéshozatal előmozdítja a konstruktív vitákat, és biztosítja, hogy a különböző – még a fősodortól eltérő – véleményeket is megfelelően figyelembe vegyék, mivel azok az emberek akaratát tükrözik.
Az egyhangú döntéshozatal választása elősegíti a konstruktív vitákat, és biztosítja, hogy a különböző – még a főáramlattól eltérő – véleményeket is megfelelően figyelembe vegyék, mivel azok az emberek akaratát tükrözik.
Ahogy Konrad Adenauer mondta, “mindannyian ugyanazon ég alatt élünk, de nem mindannyiunknak ugyanaz a horizontja”. Közösségünk igazi ereje a vélemények sokféleségében rejlik.
A bővítés geopolitikai szükségszerűség
Harmadszor, a jelenlegi kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, világosan mutatják, hogy a bővítés nem csupán egy lehetőség, hanem geopolitikai szükségszerűség.
Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a bővítés biztosíthatja az EU számára a szükséges dinamizmust, ami ahhoz vezethet, hogy a közeljövőben 35 tagállamunk lehet.
Bár a konkrét keretet még nem véglegesítették, félrevezető az az elképzelés, hogy a bővítés mélyebb integrációt és a tagállamok szuverenitásának feláldozását igényli.
A sikeres és versenyképes EU-hoz egy rugalmasabb integrációs modell felkarolása szükséges, amely kiemeli a nyílt viták, a konstruktív viták és a tagállamok közötti kompromisszumok fontosságát.
Történelmi hátterükből adódóan a leendő tagállamok határozottan meg akarják őrizni függetlenségüket és szuverén külpolitikájukat.
Ezért olyan környezetet kell kialakítanunk, amelyben a tagjelölt országok az EU-hoz való csatlakozásra törekszenek.
Ha a külpolitikai döntéshozatalban a kvantitatív többségi szavazásra való áttérést javasoljuk, azzal azt kockáztatjuk, hogy elidegenítjük ezeket a tagjelölt országokat, és akadályozzuk a bővítési folyamatot.
A sikeres és versenyképes EU egy rugalmasabb integrációs modell elfogadását teszi szükségessé, amely kiemeli a tagállamok közötti nyílt viták, konstruktív viták és kompromisszumok fontosságát.
Az EU-nak egységes frontot kell mutatnia
Végül a hét miniszter javaslatának jogi gerincét az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikkének felhasználása jelenti, amely bevezetné a „konstruktív tartózkodást”, lehetővé tenné a minősített szavazást a közös álláspontokhoz, valamint bizonyos operatív intézkedésekhez, és átjáró záradékot hozna létre. hogy meghatározott külpolitikai területeken a minősített többségi szavazás standard eljárás legyen.
E három javaslat közül a konstruktív tartózkodás a legkevésbé vitatott, amit még Magyarország is alkalmazott tavaly októberben.
A gyors geopolitikai átalakulások korában még fontosabbá válik, hogy az EU egységes frontot mutasson, bizonyítva szolidaritásunkat és koherenciánkat a döntéshozatalban.
A másik két lehetőség azonban nem életképes megoldás, mivel az állami szuverenitás feladását igényelnék anélkül, hogy a szükséges demokratikus felhatalmazást megkapnák a néptől.
“A konszenzusra való törekvés európai identitásunk középpontjában áll és mindig is állni fog.” Ez a kijelentés, amelyet a hét miniszter levelében hangsúlyozott, valóban megragadja európai identitásunk lényegét: a kölcsönös tisztelet megbecsülése és kimutatása, a konstruktív viták folytatása és a kompromisszumra való törekvés.
A gyors geopolitikai átalakulások korában még fontosabbá válik, hogy az EU egységes frontot mutasson, demonstrálva szolidaritásunkat és koherenciánkat a döntéshozatalban.
Együtt kell működnünk és kollektív külpolitikai döntéseket kell hoznunk, felismerve, hogy valódi egységet csak konszenzussal lehet elérni.
