„Minden új miniszter olyan, mint a fölvágatlan dinnye. A külső kérgéről alig lehet megítélni, hogy jó lesz-e” – jegyezte meg elmésen Mikszáth Kálmán. Vajon mit mondott volna akkor, ha meghallja, hogy egyszer lesz egy eddig nem látott intézmény a magyar közjogban: a „miniszterelnök politikai igazgatója”.
Ebben az esetben nemhogy új miniszterről vagy minisztériumról, hanem egyenesen új kormányzati szerepkörről beszélhetünk. Ez az intézmény pedig olyanná lesz majd, amilyenné az idő során válik.
Persze ettől még könnyen megérthető a jogalkotói szándék. A politikai igazgató feladata garantálni, hogy a kormányzati munkában markánsan jelenjenek meg a napi ügymeneten túlmutató stratégiai szempontok, azaz a kormányzás természetéből adódó rutinfeladatok és az újonnan felmerülő kihívások között ne vesszenek el a távlati célok. Emellett mivel a politika természete szerint mindig egy szellemi térben történik, folyamatos, oda-vissza ható érintkezésben kell állnia ezzel a környezettel. A politikai igazgató ezért azon is dolgozik, hogy a hazai és nemzetközi szellemi áramlatokat detektálja, feltérképezze, és becsatornázza azokat a döntéshozatali folyamatokba.
Egy új intézmény van tehát kialakulóban, melynek hagyományai épp most kristályosodnak ki a magyar közjogban és kormányzati szerkezetben. De hogy milyen lesz a dinnye évek, akár évtizedek távlatából, mikor már fölvágtuk? Azt majd csak a történelem ítélheti meg.